Ha a gyerekkorunk emlékeire gondolunk, biztosan sokaknak bevillannak a vasárnapi családi ebédek, az ünnepi vacsorák, vagy az álmos közös reggelik.
De miért is ilyen meghatározó szinte minden családban a közös étkezés, miért kapcsolódik a családi élményeinkhez az étkezőasztal, és ennek milyen hatása van ránk és a gyerekeinkre? Ezeket a kérdéseket járja körbe Erdei Panni pszichológus cikkében, amiben ezúttal a táplálkozás pszichológiája kerül terítékre.
Az étkező mindig is a családi élet központja volt, ez az a hely, ahol beszélgetünk, kapcsolódunk, titkokat cserélünk, nagy bejelentéseket teszünk és ünneplünk. Az étkező asztal a történések helyszíne, gondoljuk csak végig, mennyi mindennek ad helyet. Itt készül a vacsora, a házi feladat, itt ülünk össze egy jó társasjátékra, itt vitatjuk meg a világ nagy dolgait, és a mély beszélgetések helyszíne is ez.
Ma is családi rutinnak számít a közös étkezés, de kevesebb alkalom van rá, mint korábban. Ezt a felgyorsult életvitelünknek köszönhetjük, hiszen legtöbbször rohanunk, út közben ér minket az éhség, inkább éttermezünk, és egyre többet eszünk egyedül is.
A közös családi vacsora elfoglalt mindennapjaink melléktermékévé vált. Gyakran inkább végigrohanunk rajta, azon gondolkodva, hogy mi lesz a következő teendő, és elfelejtjük élvezni a közös pillanatot.
A közös étkezések a családdal töltött időt biztosítják, amikor végre kiszakadhatunk a rohanó világunkból, és egymásra tudunk koncentrálni. Ne spóroljuk meg ezt a családi rituálét, mert akkor alig marad lehetőség a kapcsolódásra. Próbáljuk legalább olyan komolysággal beilleszteni a naptárunkba, mintha egy fontos üzleti meetingről lenne szó, legyen ennek is egy megbeszélt, lefixált időpontja, amihez mindenki megpróbálja tartani magát. Ne egy kötelező feladatot lássunk ebben, hanem próbáljuk életben tartani egy olyan tradicionális családi szokást, amelynek rengeteg előnyét élvezhetjük.
Bőséges bizonyíték van arra, hogy érdemes ezt a hagyományt fenntartani, mind a szülők, mind a gyermekek szempontjából. Az elmúlt évtizedben a kutatások azt találták, hogy a rendszeres családi étkezések jobb szellemi és fizikai egészséggel, jobb szocializációval és önértékeléssel járnak. Az étkezések lehetőséget kínálhatnak a kötődésre és az interakcióra, csökkentik a depressziót.
Az egészségre gyakorolt hatása egyértelmű, mivel a közös étkezés során jobb minőségű ételeket eszünk, csökken a gyors, tartósított ételek fogyasztása, és ezzel csökken az elhízás esélye. Mivel nem csak az étel van a fókuszban, hanem az interakciók, beszélgetések is, ezért kevesebbet eszünk, és azt lassabban fogyasztjuk el, ez pedig segíti az emésztésünket.
Kutatások alátámasztják, hogy az étkezés során nyugodtabbak vagyunk, ennek oka, hogy a táplálkozás segít a relaxációban. Egy nyugodt ember pedig sokkal nyitottabb és beszédesebb, így lehet az, hogy az étkezőasztalnál több lehetőségünk van az eszmecserére, a kapcsolódásra. A közös étkezések során szívesebben megosztjuk a napunkat, azon belül pedig tudunk beszélni a jó és a rossz dolgokról is, hiszen a legjobb hallgatóság ott ül a családi asztalnál.
Ebből is látszik, hogy az egészségre gyakorolt pozitív hatások mellett számos előny azoknak a kölcsönhatásoknak a függvénye, amelyeket családként élünk meg.
Az asztal körül ülve elsajátítjuk a kommunikációs készségeket, a konfliktus megoldási lehetőségeket. Az összetartozás érzése egyre erősebb lesz. A nap minden elfoglaltsága és nehézsége mellett, pozitív érzés az a biztonság és állandóság, amit a közös családi vacsora ad. Ezzel csökken a depresszió és a szorongás.
Előfordul, hogy a mindennapok legegyszerűbb rutinjai gyakorolják a legnagyobb hatást gyermekeink életére. A közös családi étkezés pedig pont ilyen.
Kutatások szerint azok a gyerekek, akik rendszeresen közösen étkeznek a családjukkal egészségesebbek. Kevesebb az elhízás és az étkezési rendellenességek kockázata.
Jobb étkezési szokásokkal rendelkeznek, mivel a táplálkozás közös családi programként történik, és ezek során a gyerekek képesek elsajátítani szüleik egészséges étkezési szokásait, jellemzően több zöldséget és gyümölcsöt esznek.
A családi étkezés lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy megtanítsák gyermekeiknek azokat a készségeket és rituálékat, amelyek segítenek beilleszkedni a nagyobb közösségbe.
Azok a gyerekek, akik heti öt vagy több napon vacsoráznak szüleikkel, kevésbé kerülnek kapcsolatba drogokkal és alkohollal, tanulmányaikban jobban teljesítenek, és szorosabb kapcsolatokat élveznek szüleikkel. Az iskolából kevesebbet hiányoznak, jobb az önértékelésük, nem jellemző rájuk a depresszió, és náluk kevesebb viselkedési problémát tapasztalnak.
A választékos szókincs is szorosan kapcsolatba hozható a közös étkezésekkel. A tudósok azt találták, hogy átlagosan több szót és kifejezést használnak, azok gyerekek, akikkel a szülők étkezés közben beszélgetnek.
A közös beszélgetés nagy előnye, hogy kiderül, hogy mi történt a gyerekkel az adott napon, legyen az pozitív vagy negatív. Az étkezési idők jó alkalmat nyújtanak a nehézségek, felmerülő problémák átbeszélésére is.
A zaklatás és a számítógépes zaklatás folyamatos fenyegetést jelent az iskolába járó gyermekek számára. Annak ellenére, hogy egy szülő keveset tehet azért, hogy a zaklatás ne fordulhasson elő, a rendszeres együtt étkezés hasznosnak tűnik a zaklatás felismerésében és kezelésében.
A kutatásokban arra derült fény, hogy a rendszeresen együtt étkező családok gyermekei úgy érezték, hogy megoszthatják problémájukat szüleikkel, tanácsért és támogatásért fordulhatnak hozzájuk. Másrészt azok a tizenévesek, akik nem étkeztek rendszeresen együtt, nagyobb valószínűséggel érezték magukat elszigeteltnek szüleiktől.
A közel 5000 tinédzserre kiterjedő kutatás kimutatta, hogy azok a gyermekek, akik szüleikkel rendszeresen étkeznek, érzelmileg erősebbek, jobb a mentális egészségük, nagyobb eséllyel alkalmazkodnak, jó modorral és kommunikációs képességekkel rendelkeznek.
A közös étkezések minden előnye mellett, vannak nehézségek és konfliktusok is. Ez kihívást jelent, és sok fejfájást okozhat, főleg kisgyermekes családokban, és ott ahol valamilyen érzelmi nehézséggel kell szembenézni.
A közös étkezés azonban olyan szokás, amely mellett érdemes minden nehézség ellenére kitartani, hiszen sokkal több pozitív hatása van.
Ha egy olyan tradíciót kell mondanunk, ami minden kultúrában megjelenik, akkor az nem más, mint a családi vacsora. Ez nem lehet véletlen, az életünk része már hosszú ideje, vigyáznunk kell rá. Adjuk meg a módját, és ünnepeljünk minden közös étkezést, mert ha még nem is tudatosítjuk, akkor is nagyon sokat profitálunk a közösen eltöltött időből.
Élvezzétek a közös étkezéseket és annak minden előnyét. Jó étvágyat!